Az interneten rengeteg tanácsot találhatunk arról, hogyan kommunikáljunk.
- Ne magyarázkodj.
- Ne hagyd magad manipulálni.
- Húzd meg a határaidat.
- Ne szállj be a játékukba.
- Menj ki a beszélgetésből.
E tanácsok mindegyike nagyon hasznos lehet bizonyos helyzetekben.
A probléma az, hogy a helyzetek nem egyformák.
És a kapcsolatok sem egyformák.
Másképp beszélünk a partnerünkkel, másképp a kollégánkkal, másképp a szülőnkkel, és másképp egy idegennel, akit valószínűleg soha többé nem látunk.
Ami az egyik helyzetben egészséges határ, az egy másikban lehet szükségtelenül kemény reakció.
És ami néha helyes önvédelem, máskor árthat egy olyan kapcsolatnak, amelyet valójában meg akartunk védeni.
Ugyanaz a mondat különböző kapcsolatokban mást jelenthet
Képzeljünk el egy egyszerű kérdést:
Miért nem akarsz eljönni?
Ha egy idegen kérdezi, nem feltétlenül érzed szükségét annak, hogy bármit is tovább magyarázz.
Csak nem akarok.
lehet teljesen elég.
Ha azonban a partnered kérdezi:
Miért nem akarsz ma velem lenni?
lehet, hogy meg akarja érteni, mi történik.
Nem feltétlenül a határod tiszteletben nem tartásáról van szó.
Hasonlóképpen, ha egy kolléga megkérdezi:
Miért nem tudod ma elvégezni ezt a feladatot?
nem feltétlenül kérdőjelezi meg a jogodat arra, hogy visszautasítsd a további munkát.
Lehet, hogy csak tudnia kell, hogyan tervezze meg a projektet.
Mindenhol használhatnánk ugyanazt a tanácsot:
Nem kell megmagyaráznod a nemedet.
És ez bizonyos értelemben igaz is lenne.
Csakhogy különbség van aközött, mihez van jogod, és aközött, mit jó megtenni egy konkrét kapcsolatban.
Az, hogy jogod van valamit nem megmagyarázni, nem jelenti azt, hogy mindig jó is, ha nem magyarázod meg
Ez fontos különbség.
Azt mondod a partnerednek:
A hétvégén nem megyek sehova.
És amikor megkérdezi, miért:
Nem kell ezt megmagyaráznom neked.
Lehet, hogy valóban nem kell.
De ha közös terveitek voltak, egy ilyen válasz a kapcsolat lezárásának tűnhet.
Egy másik lehetőség:
Nem akarok menni, mert mostanában nagyon kimerültem, és szükségem van pihenésre. Tudom, hogy vártad, ezért megértem, hogy ez rosszul esik.
Az eredmény ugyanaz.
Nem mész el.
A határod megmaradt.
És közben információt adtál a másiknak:
Látlak téged. Tudom, hogy a döntésem rád is hatással van. És a kapcsolatunk nem tűnt el csak azért, mert nemet mondok.
A kommunikációval nemcsak a problémát oldjuk meg. A kapcsolatot is alakítjuk
Minden beszélgetésnek legalább két rétege van.
Az egyik praktikus:
Mi történt? Mire van szükségünk? Miben állapodunk meg?
A másik kapcsolati:
Hogyan bánunk egymással a beszélgetés közben?
Például nagyon hatékonyan megoldhatjuk a problémát:
Ne. Nem fogom megcsinálni. A vita lezárva.
Lehet, hogy ezzel tökéletesen megvédtük a határainkat.
De ha olyan emberről van szó, akivel továbbra is együtt szeretnénk élni, dolgozni vagy közeli kapcsolatot fenntartani, érdemes feltenni még egy kérdést:
Mi marad köztünk e beszélgetés után?
- Bizalom?
- Tiszteletérzés?
- Távolság?
- Félelem attól, hogy valamit újra szóba hozzunk?
A kommunikáció ugyanis nem csupán eszköz, amellyel eredményt érünk el.
Hanem az a mód is, ahogyan folyamatosan építjük vagy gyengítjük a kapcsolatot.
Nem elég csak magunkra gondolni
Az egészséges kommunikációról szóló tanácsok közül sok helyesen hangsúlyozza:
- Jogod van a saját határaidhoz.
- Nem kell mindent elviselned.
- Nem vagy felelős minden körülötted lévő ember érzelmeiért.
Ez fontos.
De ha a kommunikáció kizárólag erre a kérdésre redukálódik:
„Hogyan védjem meg magam?”
valami lényeges elveszik.
A másik embernek is vannak szükségletei.
És köztetek létezik valamilyen kapcsolat.
Ezért segíthet, ha egyszerre három dologra gondolsz:
- Mire van szükségem nekem?
- Mi történhet valószínűleg a másik emberrel?
- Mit szeretnék, hogy e beszélgetés után megmaradjon köztünk?
A harmadik kérdés gyakran jelentősen megváltoztatja azt, ahogyan válaszolunk.
A partner nem kolléga. A kolléga nem idegen
Képzeld el, hogy valaki ismételten kritizálja a munkamódszeredet.
Egy kollégának mondhatod:
Konkrét visszajelzésre van szükségem a munkámmal kapcsolatban. A személyes minősítés nem segít.
Ez tárgyilagos és működőképes.
Egy párkapcsolatban azonban ugyanez a stílus hidegnek hathat:
Arra van szükségem, hogy érzelmi reakció helyett konkrét kérést fogalmazz meg.
Technikailag talán van értelme.
Kapcsolati szempontból azonban úgy hangozhat, mint egy beszélgetés egy vállalat két részlege között.
Lehet, hogy a partnerednek nem csupán a kommunikációs formát kell megváltoztatnia.
Lehet, hogy ezt próbálja mondani:
„Megbántottál.”
És néha fontosabb először így válaszolni:
Látom, hogy ez tényleg nagyon rosszul esett neked. Szeretném megérteni, miért.
És csak ezután foglalkozni a konkrét problémával.
Ugyanígy nem jó mindenhol párkapcsolati kommunikációt használni
A másik véglet az lenne, ha mindenkivel mély megértést próbálnánk kialakítani.
Egy idegen agresszívan viselkedik.
Nem kell vele közös érzelmi szükségletet keresned.
Néha teljesen elég ennyi:
Ne beszéljen velem így.
És elmenni.
Ha nincs szükséged kapcsolatra az illetővel, a legfontosabb lehet:
az egyértelműség, a biztonság és az interakció lezárása.
A partnernél ez lehet a legfontosabb:
határok + megértés + a közelség megőrzése.
A kollégánál:
határok + működőképes együttműködés.
A szülőnél:
határok + hosszú távú kapcsolati előzmények.
Ezek nem ugyanazok a helyzetek.
Az internetes tanács gyakran nem ismeri a kapcsolatodat
Ez az általános kommunikációs tanácsok egyik fő problémája.
Valaki elolvas egy cikket:
5 jel, hogy valaki manipulál téged.
És elkezdi észrevenni:
bűntudatkeltés, a határok tiszteletben nem tartása, a valóság megkérdőjelezése.
Ezután a partnere azt mondja:
Sajnálom, hogy megint sokáig bent maradtál a munkahelyeden.
Ő pedig így válaszol:
Nem vagyok felelős az érzelmeidért. Nem hagyom, hogy bűntudattal manipulálj.
Csakhogy lehet, hogy a partner egyáltalán nem manipulált.
Talán csak ezt mondta:
„Hiányzol.”
És a technika, amelynek meg kellett volna védenie az embert a manipulációtól, éppen ártott a kapcsolatnak.]
A címke a saját kommunikációnkat is megváltoztatja
Amint a másikat besoroljuk:
- manipulátor
- nárcisztikus
- toxikus ember
gyakran ezen a szűrőn keresztül kezdjük értelmezni a viselkedését.
Csalódottságot mutat:
Bűntudatot kelt bennem.
Nem ért egyet:
Nem tiszteli a határaimat.
Másképp emlékszik egy beszélgetésre:
Gázlájtol engem.
Le akarja zárni a beszélgetést:
Nyomást gyakorol rám.
Lehetséges, hogy e leírások közül néhány néha pontos lesz.
De a címkének van még egy hatása:
minket is megváltoztat.
- Éberebbek leszünk.
- Kevesebbet magyarázunk.
- Kevesebbet kérdezünk.
- Támadásra készülünk.
- Minden kérdést nyomásgyakorlásként érzékelünk.
- Minden ellenvéleményt kontrollkísérletként értelmezünk.
És ezzel az egész kapcsolati dinamika megváltozhat.
Ezért hasznos emlékezni:
A címke nemcsak azt változtatja meg, hogyan látjuk a másikat. Azt is megváltoztatja, hogyan kezdünk el beszélni vele.
Ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kell hagyni a valóban tisztességtelen kommunikációt
A címkékkel szembeni óvatosság nem azt jelenti:
Mindent mentegetned kell.
Ha valaki ismételten:
- nem tartja tiszteletben a visszautasításodat,
- bűntudatot kelt benned, hogy döntésed megváltoztatására bírjon,
- megaláz,
- rád hárítja a saját viselkedéséért való felelősséget,
- a konkrét tények megoldása helyett megkérdőjelezi a megélésedet,
- megbüntet azért, mert nem értesz vele egyet,
akkor érdemes ezt komolyan venni.
A különbség az, hogy nem kell először eldöntened:
Milyen ember ő?
Kezdheted ezzel a kérdéssel:
Mi történik köztünk újra és újra, és hogyan szeretnék erre reagálni?
Ez általában gyakorlatiasabb és pontosabb.
Tisztelet önmagad, a másik és a kapcsolat iránt
Talán segít egy egyszerű modell.
A jó kommunikációban három dolgot próbálunk szem előtt tartani:
Tisztelet önmagad iránt
- Mondhatok nemet.
- Lehet saját szükségletem.
- Nem kell elfogadnom a sértegetést vagy a nyomásgyakorlást.
- Nem kell feladnom a nézőpontomat csak azért, hogy béke legyen.
Tisztelet a másik iránt
- A másik nem érthet egyet.
- Lehet saját szükséglete.
- Lehet csalódott.
- Emlékezhet másképp a helyzetre.
- Nem kell automatikusan elfogadnia az én megoldásomat.
Tisztelet a kapcsolat iránt
- Fontos számomra, hogyan beszélünk egymással.
- Nem akarok megnyerni egy vitát a hosszú távú bizalom árán.
- Szeretnék egyértelmű lenni, de nem szükségtelenül megalázó.
- Tartani akarom a határaimat, de nem büntetni.
- Nyitott akarok lenni anélkül, hogy elveszíteném önmagam.
Éppen ez a harmadik rész hiányzik gyakran az internetes tanácsokból.
A kapcsolatot nem mindig kell bármi áron megőrizni
Fontos azonban, hogy ne essünk az ellenkező végletbe.
A kapcsolat iránti tisztelet nem jelenti azt:
Mindent ki kell bírnom, mert nem akarom elveszíteni a kapcsolatot.
Néha éppen a kommunikáció hosszú távú módja az oka annak, hogy a kapcsolatot meg kell változtatni, korlátozni vagy meg kell szakítani.
Egyes kapcsolatok veszélyesek vagy hosszú távon megalázóak.
Máskor egyszerűen kiderül, hogy a két ember szükségletei vagy értékei összeegyeztethetetlenek.
A kapcsolat iránti tisztelet tehát nem jelenti azt, hogy bármi áron meg kell őriznünk.
Inkább ezt jelenti:
Tudom, hogy a kommunikációm nemcsak rám és a másik emberre hat, hanem arra is, ami köztünk van. És ezzel tudatosan számolok.
Az önfeláldozás és a kemény megszakítás között nagy tér van
Az internet néha két végletet kínál.
Az egyik:
A legfontosabb, hogy légy megértő, engedj, és ne kelts konfliktust.
A másik:
Ne hagyd, hogy bármit megtegyenek veled. Húzz kemény határt, és menj el.
A valódi életben azonban a legtöbb kapcsolat valahol e kettő között zajlik.
Mondhatod:
Ne.
és közben:
Megértem, hogy ez csalódást okozott neked.
Mondhatod:
Nem akarom, hogy így beszélj velem.
és közben:
Szeretném megoldani ezt a problémát, amikor mindketten megnyugodtunk.
Mondhatod:
Nem értek veled egyet.
és közben:
Szeretném megérteni, miért látod másképp.
Tarthatod a saját határaidat, és közben kapcsolatorientált maradhatsz.
Néha jobb többet magyarázni
Ha valaki ismételten nyomást gyakorol rád, egészséges lehet abbahagyni az önigazolást.
De néha éppen a magyarázat az, amire a kapcsolatnak szüksége van.
A partnered megkérdezi:
Miért van most ennyire sok időre szükséged egyedül?
A válasz:
Nem kell ezt megmagyaráznom neked.
lehet jogos.
De ez:
Mostanában nagyon túlterhelt vagyok, és esténként szükségem van egy kis csendre. Ez nem jelenti azt, hogy nem akarok veled lenni.
megelőzheti az elutasítottság teljesen szükségtelen érzését.
Ez nem gyengeség.
Hanem olyan információ, amelyet úgy döntöttünk, megosztunk valakivel, aki fontos számunkra.
Néha jobb kevesebbet magyarázni
Ugyanígy vannak helyzetek, amikor a további magyarázkodás nem segít a kapcsolatnak.
Azt mondod:
Ma nem megyek el.
És félórás alkudozás következik.
Ilyenkor egészségesebb lehet:
Már elmagyaráztam, miért. A döntésem nem változik.
A kapcsolatorientáltság nem jelent határtalan rendelkezésre állást.
Inkább azt jelenti, hogy képesek vagyunk elgondolkodni:
- Mennyi nyitottság hasznos itt?
- És melyik ponttól válik a megosztás kényszeres önigazolássá?
Néha nem a probléma megoldása a fő cél
Egy munkakapcsolatban ez lehet a fő kérdés:
Képesek vagyunk tovább együttműködni?
Egy párkapcsolatban:
Képesek vagyunk közel maradni akkor is, ha nem értünk egyet?
A családban:
Képesek vagyunk fenntartani a kapcsolatot anélkül, hogy irányítanánk egymás életét?
Egy idegennel:
Képes vagyok biztonságosan lezárni ezt az interakciót?
Ezek különböző célok.
És egy kommunikációs tanács, amely az egyikhez jó, nem feltétlenül jó a másikhoz.
Három kérdés, amely megváltoztathatja a választ
Ha nem tudod, mit mondj, válaszadás előtt tedd fel magadnak:
1. Mire van szükségem nekem?
- Vissza akarom utasítani?
- Arra van szükségem, hogy meghallgassanak?
- Változást akarok?
- Meg kell szakítanom a beszélgetést?
2. Mi történhet a másikkal?
- Csalódott?
- Próbál mondani nekem valamit?
- Nyomást gyakorol rám?
- Más szükséglete van?
- Vagy csak másképp látja a helyzetet?
3. Mit szeretnék, hogy megmaradjon köztünk?
- Főként biztonságosan el akarok menni?
- Szeretném megőrizni a munkakapcsolatot?
- Szeretném, hogy a partnerem tudja: a nemem ellenére fontos számomra?
- Később vissza szeretnék térni a témához?
A harmadik kérdés gyakran megakadályozza, hogy a megfelelő kommunikációs technikát rossz kapcsolati kontextusban használjuk.
Nincs egyetlen helyes mondat
Néha a legjobb válasz ez:
Ne.
Máskor:
Ne, és szívesen elmagyarázom, miért.
Megint máskor:
Megértem, hogy ez rosszul esik neked.
Vagy:
Most lezárom ezt a beszélgetést.
És néha:
Igazad van. Ezt rosszul csináltam.
Nem pusztán a helyes megfogalmazások ismeretéről van szó.
Hanem arról a képességről, hogy felismerjük:
- Ki áll előttem?
- Milyen kapcsolat van köztünk?
- Mi történik éppen?
- Mit kell megvédenem?
- És mit nem akarok szükségtelenül tönkretenni önmagam védelme közben?
A kommunikáció nemcsak helyes válasz. A kapcsolat alakítása
Megtanulhatjuk meghúzni a határainkat, elfogadni a kritikát, nemet mondani vagy megállítani egy támadást.
Ezek mind fontos készségek.
De egyik sem működik vákuumban.
- Másképp húzunk határt a partnerünkkel.
- Másképp a kollégánkkal.
- Másképp a szülőnkkel.
- Másképp egy idegennel.
Ezért a Duovio-ban nem csupán egyetlen univerzális „helyes választ” gyakorolsz. Ugyanazt a kommunikációs készséget különböző kapcsolatokban és helyzetekben próbálhatod ki, ahol ugyanannak a mondatnak egészen más hatása lehet.
A cél nem az, hogy mindig a legkeményebb vagy legtökéletesebb technikát használd.
A cél az, hogy egy konkrét beszélgetésben képes legyél megtalálni az egyensúlyt az önmagad, a másik ember és a köztetek lévő kapcsolat iránti tisztelet között.